SELECT v.*, v.category_id, IF(s.title is null, c.title, s.title) as category, desc_short , c.title as mainCategory, UNIX_TIMESTAMP(showtime) as rawshowtime, tps.id as topic_id , tps.image as topic_image, tps.title as topic_title, tps.text as topic_text FROM video v LEFT JOIN topics tps ON (v.topic_id = tps.id) JOIN category as c ON (c.id=category_id) LEFT JOIN category as s ON (s.id=subcategory_id) WHERE v.url = :url AND status_id=1 AND showtime<=NOW() ORDER BY showtime DESC
A közmunka program eltorzítja a munkaerőpiaci statisztik - (videó)

Extra funkciókért lépj be!

A közmunka program eltorzítja a munkaerőpiaci statisztikát
Hivatalos adatok alapján Magyarországon a foglalkoztatási adatok egyre gyorsuló ütemben javulnak, ám a növekedés mértéke több tényező miatt torz képet fest a valódi helyzetről. Ez csak a probléma egyik és kisebbik része, de sokkal aggasztóbb a jelenség is meghúzódik a háttérben.
Megjelent: 2017. 01. 05. csütörtök 10:09

KÖVESS MINKET ITT IS!

Hírlevél
A hét legütősebb videói

Érdekel ?

INFORMÁCIÓT KÉREK
Visszahívunk, amikor Neked alkalmas.
munkanélküliségközmunkaközmunkásközmunkaprogramfoglalkoztatottságközfoglalkoztatottságmagyar gazdaságmagos bálint

A magyar foglalkoztatási mutatók 2010 óta folyamatosan javulnak, ám felmerül a kérdés, valódi-e a növekedés mértéke vagy csak a kozmetikázott statisztika szépíti a képet. A KSH adatai alapján válság előtti években 57% körül mozgott a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája, amit 2012-ben sikerült újra elérni. A munkanélküliség alakulása, a Statisztikai Hivatal adatai alapján, hasonlóan biztató: a globális válság éveiben a 11-12% körül mozgó mutató 2013. második felében már nem érte el a 10%-ot és 2014-ben visszatért a válság előtti 7-8% körüli szintre.

 

Ám ezeket a pozitívnak tűnő adatokat több tényező is ferdíthette.

 

A közfoglalkoztatás az egyik ilyen torzító tényező. A kormány egyre többet költ a közfoglalkoztatásra, illetve 2014-től közmunkásnak számít az is, aki nem dolgozik, de közfoglalkoztatás keretében képzést kap.Ennél nagyobb gondot jelent maga a jelenség, miszerint a közmunkásokat a piaci foglalkoztatottak közé soroljuk. A munkaerő piacon a munkaerő iránit kereslet és kínálat alakítja ki a béreket és a foglalkoztatási szintet. Azonban a közmunkások nem a bérek alapján választják több lehetőség közül a közmunkát, hanem a munkaügyi kirendeltség ajánlata alapján döntenek: ha van piaci munkahely, akkor azt kell elfogadniuk, ha nincs, akkor a közmunkát. Abban az esetben, ha a közmunkát elutasítják, nemcsak bért nem kapnak, hanem három hónapra zsugorított segélyüket is elveszítik.

A közmunkával megtermelt javak sem a piaci, sem a társadalmi igényeket nem tükrözik: a közmunkát szervező önkormányzatok nem a helyi közösség szükségletei szerint döntik el, hogy milyen szolgáltatások nyújtásához van szükségük mennyi közmunkásra, hanem fordítva, a Belügyminisztérium által kiadott létszámkeretet igyekeznek az adott korlátok között értelmesen felhasználni. Azaz, bár a közmunkások bizonyára termelnek valamennyi értéket, a létszámukat nem az határozza meg, hogy erre az értékre mekkora a piaci vagy társadalmi igény, hanem az, hogy az állam éppen mennyi pénzt fordít a közmunka programokra, és hogyan alakítja a közfoglalkoztatás szabályozását.

 

Ha a valós, nem mesterségesen feldúsított munkaerő helyzetre vagyunk kíváncsiak, figyelmen kívül kell hagynunk a közmunka programban résztvevőket. Ha így tekintünk az ábrára, jól látható, csak öt negyedévvel később, 2013 őszére érte el a válság előtti szintet a foglalkoztatási ráta, ami még így sem fest valós képet. Az utolsó negyedévekben a kétféleképpen számított ráta közötti eltérés, a közmunka program bővülése és a kérdezési mód megváltozása miatt jóval nagyobb, mint korábban. A 2015. I. negyedévi foglalkoztatási ráta közmunkások nélkül a hivatalos 62,4% helyett 59,7% volt. Ha a közmunkásokat foglalkoztatott helyett munkanélkülinek tekintjük, az a munkanélküli rátát is megváltoztatja: ahogy a 2. ábra mutatja, ezzel az eljárással 7,8% helyett 12,1%-osnak mérnénk a munkanélküliséget 2015 elején. Összehasonlításképpen: Romániában idén októberben 5,8% volt munkanélküliség, Szlovákiában 8,8%.




Beágyazás

Ezzel az embed kóddal a weboldaladba illesztheted a videót
Embed kód méretezés: px px

RENDEZVÉNY

RENDEZVÉNY RÉSZLETEI

VISSZAHÍVÁS