Extra funkciókért lépj be!

Sok dologgal kell szembenéznie a kormánynak a 2017-es költségvetéssel kapcsolatban
A kormány a 2017-es költségvetést, a szokásosnál jóval korábban, még áprilisban be kívánja nyújtani. A költségvetés kapcsán számtalan olyan pont van, ami megrajzolja a kabinet mozgásterét. Ezeket szedte össze Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője.
Megjelent: 2016. 04. 05. kedd 10:00

SZAKÉRTŐ

Érdekel ?

INFORMÁCIÓT KÉREK
Visszahívunk, amikor Neked alkalmas.
Kiss Ambruspolicy ambrusköltségvetéstervezetkockázatok

A 2017. évi költségvetés kapcsán az elmúlt hónapokban számtalan olyan alapvetés került felszínre,  amelyek megrajzolják a kabinet mozgásterét, és amelyek politikai megrendelésként kell, hogy  érvényesüljenek. Ezek feszültséget okozhatnak, és felélénkíthetnek majd olyan vitákat, amelyeknek pedig éppen a lezárásán dolgozik a kormány. Öt olyan ügyet-témát szedtünk össze, amelyek
problémát okozhatnak, és amelyekre érdemes lesz figyelni:

- nullás költségvetés: a miniszterelnök kijelentette, hogy az országnak át kell állnia hiány nélküli költségvetésre. Ez természetesen a bevételek jelentős emelésével, vagy a kiadások csökkentésével járna. Ez jelentős feszültségek nélkül nyilván nem kivitelezhető, ezért ha nincs egy szerencsés jótevő (pl. valamelyik multinacionális cég a kedvezőbb magyar adórendszert felhasználva nálunk adózza le nem itt megtermelt jövedelmét), akkor a nullás költségvetést nem lehet megvalósítani. Miután azonban a kormány politikai értelemben nyilván be akarja tartani ígéretét, ezért kettéválasztják a működési kiadásokat és a fejlesztési kiadásokat, és így kimutatható, hogy fejlesztések nélkül valójában most is „önfenntartó” lehetne az ország. A nemzetgazdasági miniszter arra is utalt, hogy ha már nem lenne a magas adósságállomány utáni törlesztési és kamat-kötelezettség, úgy lényegében a jelenlegi deficitünk sem lenne.

- cafeteria-ügy: az Európai Bizottság előtt elbukott az a magyar cafeteria-rendszer, amely monopolhelyzetbe hozta a piacon az államot. Így a rendszer átalakításra szorul, és ennek kapcsán a miniszterelnök egy nyílt kettős bérrendszerről kezdett beszélni, ahol az egyik elem egy „készpénzes” (helyesen egy adó- és járulékteher nélküli pénzbeli) juttatás lenne a korábbi étkezési utalványok, és egyéb juttatások helyett. Miután ebben a kérdésben sok ismeretlen van, ezért az átalakítás eredménye nem megjósolható, de az biztos, hogy vitákat fog generálni.

- kisebb állam: a kormány „beleszeretett” abba a megközelítésbe, hogy a gazdasági növekedés gátja a túlzott bürokrácia, ezért szűkíteni kell az államot, csökkenteni az itt dolgozók számát. A jövő évi költségvetésben pedig ennek meg kell jelennie, hiszen ez leépítéseket jelent, és újabb átalakításokat. Ez a folyamat már meg is kezdődött a háttérintézmények kapcsán.

- járulékcsökkentések: a kormány a vállalkozói érdekképviseletekkel tartott egyeztetések alapján a járulékok csökkentését tervezi már jövőre is. Ennek mértéke, és köre azonban még nem ismert, de ha az így megmaradt pénzek nem forognak vissza a gazdaságba, és nem hoznak létre új munkahelyeket, akkor komoly bevételcsökkenéssel jár majd ez a lépés.

- béremelések kérdése: a gazdaságban egyre nagyobb a feszültség az alacsony bérek, és a munkaerőhiány miatt. A kormány lépéskényszerbe kerül, ami nem csak a minimálbéreket és a garantált bérminimumot jelenti, hanem a munkavállalói adóterheket, főképpen a személyi jövedelemadót. A 2017. évi költségvetésben kérdéses, hogy a kormány továbbmegy-e az adócsökkentések útján, vagy inkább a korábban a munkaadók által kifogásolt vállalkozói terhek csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Ez utóbbi elmaradása komoly „támadási lehetőséget” jelentene.

 

Forrás: Policy Agenda




Beágyazás

Ezzel az embed kóddal a weboldaladba illesztheted a videót
Embed kód méretezés: px px

RENDEZVÉNY

RENDEZVÉNY RÉSZLETEI

VISSZAHÍVÁS