Extra funkciókért lépj be!

A drasztikus, központi minimálbér-emelés árnyoldala
Magyarország gazdasága sok sebből vérzik: alacsony bérek, versenyképtelen vállalatok, magas munkáltatói terhek. Hogy ilyen viszonyok közepette milyen lehetséges hatásokkal jár, ha az állam egy ponton belenyúl a gazdaságba, Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója mondja el.
Megjelent: 2016. 11. 24. csütörtök 10:00

KÖVESS MINKET ITT IS!

Hírlevél
A hét legütősebb videói

Érdekel ?

INFORMÁCIÓT KÉREK
Visszahívunk, amikor Neked alkalmas.
hárs ágneskopint tárkiminimálbér emelésmunkabér

A magyarországi bérek messze elmaradnak az európai átlagtól, ennek mindenképpen emelkednie kell. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatójának véleménye szerint, nem a kormányzat feladata ez, hanem a gazdaságnak kellene kiharcolnia. Példaként említette Németországot, ahol nincs egy meghatározott állami minimálbér, hanem tartományonként eltér a helyi sajátosságoknak megfelelően.


A szakember úgy látja, hogy az a béremelés, amely központilag erőltetett, de nincs meg rá a gazdaság forrása, az nem lesz tartós. A piac jelzése az, hogy ha valahol munkaerőhiány alakul ki. Ezt kellene követni, és ott kellene először bekövetkeznie a béremelésnek, különben diszfunkcionálisan fog működni a rendszer, például a feketegazdaság erősödését okozhatja, illetve ezek a húzott bérek könnyen elinflálódhatnak, mellyel célját vesztheti a mostani intézkedés.

A magyarországi minimálbér a szomszédos országok viszonylatában is alacsony

A megnövekvő munkáltatói terhek miatt elképzelhető, hogy meg fog nőni a papíron részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, így növelve a feketegazdaság térnyerését




Beágyazás

Ezzel az embed kóddal a weboldaladba illesztheted a videót
Embed kód méretezés: px px

RENDEZVÉNY

RENDEZVÉNY RÉSZLETEI

VISSZAHÍVÁS