SELECT v.*, v.category_id, IF(s.title is null, c.title, s.title) as category, desc_short , c.title as mainCategory, UNIX_TIMESTAMP(showtime) as rawshowtime, tps.id as topic_id , tps.image as topic_image, tps.title as topic_title, tps.text as topic_text FROM video v LEFT JOIN topics tps ON (v.topic_id = tps.id) JOIN category as c ON (c.id=category_id) LEFT JOIN category as s ON (s.id=subcategory_id) WHERE v.url = :url AND status_id=1 AND showtime<=NOW() ORDER BY showtime DESC
Állami támogatással akár 117 ezer új munkahelyet lehetn - (videó)

Extra funkciókért lépj be!

Állami támogatással akár 117 ezer új munkahelyet lehetne teremteni
Komoly a munkaerőhiány hazánkban és Európában is. Ágazatok szempontjából főleg az építőipart sújtja ez a tendencia. A magyar kormány próbál nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat bevonzani az országba, de ez sokszor költségesebb, mint a már ittlévő cégek támogatása.
Megjelent: 2017. 08. 23. szerda 09:00

KÖVESS MINKET ITT IS!

Hírlevél
A hét legütősebb videói

Érdekel ?

INFORMÁCIÓT KÉREK
Visszahívunk, amikor Neked alkalmas.
tátrai márkgkimunkaerőhiányállami támogatásvállalatok

Nemcsak Magyarország, de egész Európa munkaerőhiánnyal küzd, ami egyes ágazatokban intenzívebben érezhető (jellemzően a kétkezi, illetve a szakképesítéssel elvégezhető munkák esetében). Ugyanakkor a magyar kormány nagy foglalkoztatási igényű külföldi vállalatokat próbál bevonzani az országba. Ez sokszor költséges, mivel ezen megállapodások gyakran csak több évre szóló adómérséklés ígérete mellett, állami támogatással valósulnak meg.

 

2017 márciusában a GKI Zrt. 1081 vállalatot kérdezett meg, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk és azt, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére. A vállalatok összesen 117 ezer főt tudtak volna felvenni azonnal. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok alkalmazták volna. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23%-ával tudták volna bővíteni a céget (támogatással). Ahogy az egyre nagyobb vállalatok felé haladunk, ez az arány csökken, a 250 fő feletti cégek csupán a munkavállalók 6%-át hiányolták. Az egyes ágazatok esetében azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az építőiparban minden harmadik ember hiányzik, az üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalatok létszámuk negyedét, míg a kereskedelemben dolgozók ötödét fel tudnák venni ily módon. Területi megoszlás alapján leginkább a kelet-magyarországi megyék szembesülnek jelentősebb munkaerőhiánnyal (ami meglepetésnek számít, és részben a munkaerő-elvándorlás következménye).

 

A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb (a minimálbér egy éves költségétől elmaradó) összeg is jelentős segítség lenne számukra. Az igényelt támogatások átlaga ágazaton belül és ágazatok között sem mutatott számottevő különbséget, az a 2,2 és 2,6 millió forint közötti sávban mozgott.

 

A legutóbbi információk alapján a nagy multinacionális cégek 3 év alatt 80 milliárd Ft állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre. Az EU támogatások esetében átlagosan 17 millió Ft eredményezett egy munkahelyet 2007-2015 között. Figyelembe véve, hogy a kormány olyan jelentős állami támogatással vonzotta be a külföldi vállalatokat az elmúlt években, ami esetenként egy új munkahelyre átlagosan 15-40 millió forint jelentett, felvethető, hogy nem lenne-e erre egy másik, költséghatékonyabb megoldás.

 

A munkaerőhiányt egy átgondolt koncepció alapján kellene minél hatékonyabb módon megoldani. Valószínűleg a magyar vállalatok átmeneti munkahelyteremtő támogatása ezt a problémát enyhíteni tudja, s mindez két vizes VB, vagy másfél Puskás Ferenc Stadion árából „kijönne”.




Beágyazás

Ezzel az embed kóddal a weboldaladba illesztheted a videót
Embed kód méretezés: px px

RENDEZVÉNY

RENDEZVÉNY RÉSZLETEI

VISSZAHÍVÁS