SELECT v.*, v.category_id, IF(s.title is null, c.title, s.title) as category, desc_short , c.title as mainCategory, UNIX_TIMESTAMP(showtime) as rawshowtime, tps.id as topic_id , tps.image as topic_image, tps.title as topic_title, tps.text as topic_text FROM video v LEFT JOIN topics tps ON (v.topic_id = tps.id) JOIN category as c ON (c.id=category_id) LEFT JOIN category as s ON (s.id=subcategory_id) WHERE v.url = :url AND status_id=1 AND showtime<=NOW() ORDER BY showtime DESC
Román vs magyar gazdaság - Felzárkózik a szomszédunk? - (videó)

Extra funkciókért lépj be!

Román vs magyar gazdaság - Felzárkózik a szomszédunk?
Több felforgató cikk is megjelent mostanában, hogy a román gazdaság akkora léptékben növekszik, hogy hamarosan utolérhetik a magyar gazdaság szintjét. Megnéztük, hogy számokkal alátámasztható gazdasági a trendek mit mutatnak 2017 nyarának végén.
Megjelent: 2017. 09. 12. kedd 17:00

SZAKÉRTŐ

Érdekel ?

INFORMÁCIÓT KÉREK
Visszahívunk, amikor Neked alkalmas.
romániamagyarországgdpállamadósságállampapírállamháztartásinflációdevizaadóKovács Andrásmagos bálint

Nehéz két gazdaságot teljeskörűen összehasonlítani, hogy valójában hogyan állnak egymáshoz képest. Mi mégis kísérletet tettünk arra, hogy a főbb mutatók mentén megvizsgáljuk Románia és Magyarország gazdaságának viszonyát.

Összehasonlításunkban többek közt helyet kapott az egyik legfontosabb gazdasági mutató, a nemzeti össztermék, az államadósság, az infláció, bizonyos adók mértéke, versenyképesség vizsgálata, üzleti bizalmi index, illetve a munkával összefüggő mutatók, mint például a munkanélküliségi ráta vagy a minimálbér alkalulása az elmúlt években. Ezen adatok összevetése rávilágított, hogy Magyarország összességében előrébb tart, ám a trendek vizsgálata fontos vigyelmeztetés is lehet számunkra: nem dőlhetünk hátra, hiszen a bázishatás ellenére is, komoly és erős versenytársra akadtunk a térségben.

1. GDP
Kezdjük a legismertebb mutatóval, vagyis a nemzeti össztermék összehasonlítással. Az év/év alapon számolt magyar GDP az elmúlt negyedévekben 2 és 4 százalék között növekedett, ami egyébként az euróövezet 1-2 százalékos átlagát láthatóan meghaladja. Ehhez képest Románia év/év alapon vizsgált nemzeti összterméke növekvő ütemben bővül, az utóbbi negyedévekben már 5 százalék fölé is kúszott a mutató, ami valóban magasabb, mint a magyar.

2. GDP per Capita
Némileg pontosabb összehasonlítást kapunk, ha ezeket a folyamatokat egy főre bontva nézzük meg. Az egy magyar lakosra jutó éves GDP 15.000 dollár közelében jár, ami a világ átlagának 118 százaléka. Ehhez képest egy román polgár még mindig csak most lépte át az éves 10.000 dolláros összterméket. Vagyis az egy főre jutó magyar GDP még mindig másfélszer akkora, mint a román, így hiába a negyedévente 2 százalékos lendület előny, ebben az ütemben még nagyon sokáig tart, míg a magyar gazdaság erejét elérik.

3. Államadósság
Persze a GDP nem mond el mindent. Fontos látni az államok eladósodottságát is. A magyar GDP-hez mért államadósság szintje lassú ütemben csökken, most 74 százalék körül jár, ehhez képest a román GDP-arányos államadósság nőtt, de most stagnál 38 százalékpont magasságában.

4. Államháztartási hiány
Az államháztartási deficit Magyarországon most már évek óta a 3 százalékos Maastrichti kritériumok alatt van, most 1,7%-on, ugyanez a mutató Romániában pár évig stabilan alacsony volt, de az utolsó adat már határeset, mintha elszállt volna a központi büdzsé.

5. Állampapír hozamok
A 10 éves államkötvény hozamokat is érdemes figyelni, ez mutatja az ország iránti befektetői bizalmat. Minél alacsonyabb a hozam, annál stabilabb a megítélés. Jól látszik, hogy mindkét ország kötvényeinek hozama szépen csökkent az elmúlt 5 év során, de míg a trend Magyarországon idén is fennmaradt, a román papírok hozama megfordult és idén nyárra már ismét a 4 százalékos zónába emelkedett. Persze hol vagyunk az eurózónától, ahol az EFSF értéke lassan a mínusz 0,5 százalékot súrolja… de ez egy másik téma. Nézzük inkább a monetáris mutatókat.

6. Infláció
Az infláció Magyarországon valamivel 2 százalék felett mozgott az elmúlt időszakban ami a 2016-os deflációs időszakhoz képest már erősödést mutat a jegybank által ideálisnak vélt 3 százalékos inflációs cél irányába. Romániában is növekszik az árszint, már 1,4%-kal bővülnek a fogyasztói árak, igaz ezt egy tartós deflációs periódus előzte meg.

7. Kiskereskedelmi forgalom
Az infláció egyik output-ja a kiskereskedelmi forgalom, ez az tényező, ami például a magyar gazdasági növekedést jelentősen segítette az elmúlt években, mint ez az év/év alapon nézett grafikonon látható. Ugyanezen időszakban Romániában kirobbanó formában volt a kisker, de 2017 e tekintetben is már zuhanást mutat.

8. Deviza
A jó árakhoz erős deviza is kell, lássuk a forint és a lej közti különbséget. A forint árfolyama öt év alatt sokat vesztett erejéből, évek óta nem járt az eurhuf kurzus 300 pont alatt. Nagyjából ugyanez a trend zajlott a román lej piacán is, ezen a téren számottevő különbséget nem találunk. Ennek megfelelően a két deviza keresztje együtt mozgott, szinte stagnált a 65-70-es zónában az elmúlt években.

9. Jegybanki alapkamat
Az utolsó monetáris szempontunk a jegybanki alapkamat. A Nemzeti Bank által meghatározott mutató Magyarországon az elmúlt években fokozatosan ereszkedett rekord mélységbe, 0,9 százalékra. A román jegybank szinte ugyanezt a monetáris politikát követte, az ő alapkamatuk végül 1,75 százalékon fogott padlót. De a lényeg, hogy a trend szinte teljesen egyezik.

10. ÁFA
Kanyarodjunk röviden az adók világára. A magyar áfát nem kell bemutatni, hiszen évek óta világrekorder mértékű, 27 százalékos kulcs terheli a legtöbb terméket, szolgáltatást. Ugyanez a fogyasztási adó román szomszédunknál csökkenőben, így már 19 százalék ugrik a javakra.

11. SZJA
A személyi jövedelem adó nálunk csökkenő trendet mutat, 15 százalékos, és egykulcsos SZJA-rendszer van érvényben. Romániában 2004 óta szintén egykulcsos adórendszer van, itt jó ideje 16% az SZJA. Gyakorlatilag mára megegyezik a két érték.

12. Társasági adó
A vállalatok is adóznak, a társasági adó mértékét illetően a magyar kormány pedig húzott egy merészet: nagy hirtelen lefelezte a kulcsot 9%-ra, amivel tőkét csábítana az országba, de sok elemző szerint veszélyes ez az út, mert a büdzsé sok adóbevételtől eshet el. A román társasági adókulcs a személyi adókulcshoz hasonlóan stabilan 16%, ami ráadásul több mint 10 éve nem változott.

13. Tőzsde
A szabad piacra és a céges világra áttérünk. Lássuk elsőként a tőzsdét: a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX immár 2015 óta kirobbanó formában van, két év alatt duplázódott az értéke, sorban döntögeti a csúcsokat. Az egyelőre jóval kisebb piaci kapitalizációval rendelkező Bukaresti Értéktőzsde indexe, a BET szintén nagy ralin van túl, duplázta magát néhány év alatt. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy mindkét országban virágzik a tőkepiac, de mindkét helyen rendkívül kevés az igazi nagy papír, húzó vállalat.

14. Külkereskedelmi mérleg
A magyar gazdaság erőssége az export – ezt jó ideje mondjuk. A magyar külkereskedelmi többlet az elmúlt években fokozatosan bővülni tudott, ami jót jelent, hiszen többet exportálunk, mint importálunk. Ugyanezen idő alatt a román külker mérleg csak romlott. Vagyis a nemzetközi kereskedelemben jócskán a román piacok előtt járhatunk.

15. Üzleti bizalom
A magyar gazdasággal szembeni üzleti bizalom is helyreállt, a piaci szereplők kedvezőbbnek látják most a helyzetet, mint 2014 előtt, amikor kifejezetten negatív volt az ország megítélése. A román üzleti bizalmi index jelentősen alacsonyabb a magyarénál, de a trend itt is pozitív, és már a pluszos zónába érkezett a mutató.

16. Versenyképesség
A versenyképességi rangsort tekintve viszont sajnos rossz híreink vannak. Ez egy nagyon összetett számítás, amit a Globális Versenyképességi Riport készít 138 ország mintáját összevetve, és a magyar helyezés 2012 óta folyamatosan romlik. A versenyképességet tekintve Románia jó pár hellyel előttünk jár. Ezen a ponton sokat lehetne időzni, de hely hiányában csak annyit említünk, hogy a riport szerint Magyarországon több komoly strukturális probléma mellett az intézményi háttér, a felsőoktatás és szakképzés színvonala, és a vállalatok technológiai intenzitása világszinten is rossznak számít.

17. Korupció
Tehát bajok vannak, a korrupciós szintről és trendről pedig nem is beszélve. A nemzetközi korrupciót monitorozó szervezet, a Transparency International jelentése szerint az elmúlt 10 évben a magyarországi korrupció az ábra szerinti mértékben fokozódott, ami igencsak szomorú látvány. Főleg, ha a román értéket mellétesszük, ami szintén pontosan az 57-es értékhez érkezett, csakhogy pontosan ellenkező irányból. Ez azért kedvezőtlen Magyarország szempontjából, mert közvetlenül az intézményrendszert ássa alá, ami a mindenkori fejlődés feltételeinek legalább, de inkább több mint 50%-kát teszi ki.

18. Bérek
Nézzük meg zárásképp még a munka világát. A magyar átlagfizetések az elmúlt években folyamatosan növekedtek, a bruttó átlagbér 300 ezer forint közelébe emelkedett, ami 5 év alatt közel 35 százalékos bővülést jelent.  Ez idő alatt Romániában forintosítva 225 ezer forintra nőtt a bruttó átlagbér, de ez 65 százalékos növekedés, ami a magyar bérnövekedési dinamika közel kétszerese.

19. Minimálbér
A minimálbérek vizsgálatánál is hasonló bérszínvonal felzárkózást láthatunk a román fél irányából. A magyar bruttó minimálbér 410 euró fölé nőtt, ami majdnem 40%-os emelést jelent 5 év alatt. Eközben a román legalacsonyabb fizetés 275 euró lett, ami bő harmadával kevesebb, mint a magyar, viszont a növekedés öt év alatt 70%-kos volt. Ezek alapján tehát kijelenthetjük, hogy a mindenkori román bérek elmaradnak ugyan a magyar fizetésektől, de az elmúlt években komolyan megkezdték a felzárkózást.

20. Munkanélküliség
A munkanélküliség kedvező irányba mozdult Magyarországon, öt év alatt 10 százalék feletti értékről 4 százalék közelébe csökkent. Sőt, manapság zeng a média a szakember- és munkaerőhiánytól, de vegyük hozzá, hogy több százezer főnyi értékes munkaerő mozgott át nyugati országokba dolgozni sokkal magasabb bérekért. ||| Persze pontosan ugyanez történt Romániában is, uniós tagságuk tálcán kínálta ezt nekik is éppen úgy. Romániából olyan rekordmértékű volt a kivándorlás, hogy szakértők egyenesen demográfiai katasztrófától tartanak, és az ország már munkaerő importra szorul. A munkanélküliség Romániában is csökkent az elmúlt években, de nem olyan drámai mértékben, mint nálunk.




Beágyazás

Ezzel az embed kóddal a weboldaladba illesztheted a videót
Embed kód méretezés: px px

RENDEZVÉNY

RENDEZVÉNY RÉSZLETEI

VISSZAHÍVÁS