SELECT v.*, v.category_id, IF(s.title is null, c.title, s.title) as category, desc_short , c.title as mainCategory, UNIX_TIMESTAMP(showtime) as rawshowtime, tps.id as topic_id , tps.image as topic_image, tps.title as topic_title, tps.text as topic_text FROM video v LEFT JOIN topics tps ON (v.topic_id = tps.id) JOIN category as c ON (c.id=category_id) LEFT JOIN category as s ON (s.id=subcategory_id) WHERE v.url = :url AND status_id=1 AND showtime<=NOW() ORDER BY showtime DESC
Sokkal válságállóbbak az érték alapú bankok a hagyom - (videó)

Extra funkciókért lépj be!

Sokkal válságállóbbak az érték alapú bankok a hagyományosakhoz képest
Az érték alapú bankok mind etikusság, mind pedig stabilitás szempontjából is kedvezőbbek hagyományos társaiknál. Ezek a pénzintézetek olyan cégekbe fektetnek be, amelyeknek nem az állandó növekedés és haszonszerzés, hanem inkább a fenntarthatóság a fontos.
Megjelent: 2017. 09. 19. kedd 11:30

KÖVESS MINKET ITT IS!

Hírlevél
A hét legütősebb videói

Érdekel ?

INFORMÁCIÓT KÉREK
Visszahívunk, amikor Neked alkalmas.
gajárszki áronúj egyenlőségbakrendszerértékalapú bankoketikusság

Amióta világossá vált, hogy kedvenc világmárkáink nyereségességében jelentős szerep jut a környezeti és munkajogi „optimalizálásnak”, a kapcsolódó befektetési hozamok etikussága is sokkal erősebben megkérdőjeleződött, mint korábban. Az idézőjeles környezeti és munkajogi optimalizálás alatt azt értem, hogy a multinacionális vállalat a nyersanyagbeszerzés, vagy a gyártás helyén az adott ország jogi minimumát teljesíti csak, ahelyett, hogy az alapítása helyén érvényes (jellemzően sokkal szigorúbb) jogi normáknak kívánna megfelelni. Gyakorlati példaként valamennyi divatmárka (persze csak szerződött beszállítóként üzemelő) varrodájában (úgynevezett swetshopokban) 12-14 órán keresztül dolgoztatják éhbérért és bizonytalan fizetésért a munkavállalókat, főként Ázsiában, de Kelet-Európában is. A ZARA, a Nike és más divatcégek részvényeinek áremelkedésében ez az újragyarmatosítás jelenik meg.

 

Sajnos ezzel nem ér véget az etikátlan részvényhozamok sora, sőt igazából az a kuriózum, ha olyan részvénytársaságot találunk, aminek a működését minden szempontból etikusnak lehet minősíteni. Például az Apple, amely az adatközpontjainak az energiaellátását már 96%-ban megújuló energiával oldja meg az egész világon, folyamatosan botrányok kereszttüzében áll, a sokkal nagyobb pénzeket jelentő adóelkerülési ügyei miatt. Utoljára 2016-ban, 13 milliárd eurós bírságot kapott az Európai Bizottságtól az írországi központja kvázi adómentes működése miatt. Mivel ezek az ügyek szinte minden népszerű cégnél előfordulnak, alternatíva hiányában nincs lehetőség mondjuk egy kiadós bojkottra, amivel egyértelmű fogyasztói visszajelzést lehetne adni a vállalatnak. A tőzsdén sem lehet jelenleg még érezhető nyomást kifejteni, főként, mivel a lakosság sokkal kisebb hányada foglalkozik részvénykereskedelemmel, mint ahánynak befektetései vannak.

 

Ellenben banki szolgáltatásokat gyakorlatilag mindenki igénybe vesz. Márpedig a részvénytársaságok is jellemzően hitelből végeznek nagyobb fejlesztéseket. Tehát már „csak” azt kell elérnünk, hogy a bankok ne adjanak hitelt olyan cégeknek, amelyek környezeti és társadalmi szempontból etikátlan eszközökkel élnek. Ez első hallásra nagyobb utópia, mint a világszintű bojkott, vagy akár egy 100%-ig etikusan működő részvénytársaság felkutatása. Valamennyi banktól ezt elvárni valóban utópia is lesz még sokáig. De egyre több olyan bankot találunk, ahol a helyi közösségek fejlődése az elsődleges cél. Ezeknél, ha a hitelcél nem a közösség javát szolgálja, akkor hiába megfelelő kockázatú egy beruházás, a bank nem ad neki pénzt. Ezt a modellt már több mint félszáz bank követi világszerte, s a történet gyökere – mint oly sok zöld innovációnál – Hollandiáig nyúlik vissza.

 

Az Új Egyenlőségen megjelent cikk további részét itt olvashatja.




Beágyazás

Ezzel az embed kóddal a weboldaladba illesztheted a videót
Embed kód méretezés: px px

RENDEZVÉNY

RENDEZVÉNY RÉSZLETEI

VISSZAHÍVÁS